„Bástyafalai önfeledt szórakozás vidám zsivajától voltak visszhangosak”

A Citadella Szálló 1961. május 1-jén nyitotta meg kapuit. Az akkor 110 esztendős erőd, „amelynek komor és félelmetes bástyafalai most nem pattogó vezényszavaktól, puskaropogástól és ágyúdörgéstől, hanem önfeledt szórakozás vidám zsivajától voltak visszhangosak”, elérhető áron kínált csoportos és turista szállást hazai és külföldi vendégeinek.

A Citadella építésére Haynau adott parancsot az 1848-49-es szabadságharc leverése után, a „rebellis magyarok féken tartása” céljából. Az első világháborút követően nyomortanyaként, később a németek parancsnokságaként szolgált, 1945-ben pedig a szovjet haderők foglalták el az erődöt.

A modern tömegturizmus megjelenése hozta el a fordulatot a Citadella történetében. A szállodaépítkezésekről és az idegenforgalom átszervezéséről 1959–1960-ban döntött a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Ennek keretében született meg a döntés arról is, hogy a Citadellát az idegenforgalom szolgálatába kívánják állítani. A kivitelezéssel a Budapesti Idegenforgalmi Igazgatóságot bízták meg. A veszélyessé vált romos épületszerkezeteteket lebontották, valamint elvégezték a legszükségesebb állagmegóvó munkákat. A rendelkezésre álló 2,3 millió forintból turistaszállót, sörteraszt és körkilátót is létesítettek, az alsó udvar kazamatáiban pedig az Idegenforgalmi Igazgatóság éttermeket, borozókat rendezett be.

A Citadella Szálló 1961. május 1-jén fogadta első vendégeit. Az erőd kaszárnya-épületét 8 helységes, 100 fő befogadására alkalmas szállóvá alakították át. A 135 méterrel az utcák felett elhelyezkedő szálloda turistaház jellegű volt, viszonylag alacsony árakkal. Négyágyasnál nagyobb szobákban személyenként 14 Ft, ennél kisebb szobákban 22 Ft volt a napi szállásdíj. A kétágyas szobákhoz fürdőszoba, a többihez zuhanyzó tartozott. „A hatalmas, boltíves folyosókról különböző méretű szobák nyílnak, van köztük három és hatszemélyes, néhány pedig tizenkettő-huszonnégyszemélyes terem. A szobák berendezése kényelmes, korszerű, ízléses. Hideg-meleg folyóvizes mosdóhelyiségek, televízióval és rádióval felszerelt külön társalgó, tágas előcsarnok és muskátlivirágos terasz tartoznak még a szállóhoz, amely télen-nyáron egyformán nyitva tart s az Idegenforgalmi Hivatal városi irodája útján vesz fel egyéni vagy csoportos szobarendeléseket.” – olvasható a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal A Citadella című 1963-as kiadványában.

A Citadella további korszerűsítéséről és fejlesztéséről 1963-ban született döntés. A beruházás keretében a férőhelyek számát először 180-200-ra növelték, illetve a vendéglátóipari létesítményeket 1000 személy befogadására tették alkalmassá, amit később a felmerülő igényekhez mérten igyekeztek bővíteni.

Források:
Lechner Tudásközpont Szakkönyvtára:
Berza László – Marót Miklós [1963]: A Citadella. Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal
Magyar Építőipar, 1965/1, p.59
Lechner Tudásközpont Tervtára:
Citadella szálló, Győri Tervező Vállalat - 1969.
Hungaricana közgyűjteményi portál:
Ják Sándor [1972]: A Citadella fejlesztése. Budapest: a székesfőváros történeti, művészeti és társadalmi képes folyóirata, 7. szám.
1963. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)